Erőszakmentes kommunikáció – mit érdemes tudnod róla

Honnan származik az erőszakmentes kommunikáció módszere?

Kedves Olvasóm! Az erőszakmentes kommunikációm vagyis az EMK alapjaiba egy történettel szeretnélek bevezetni:

Egy részeg ember keres valamit a földön, és odamegy hozzá egy rendőr:

  • Mit keres, jóember?
  • Az autóm kulcsát.
  • Egy közeli mellékutcában.
  • De akkor miért itt keresi?
  • Mert itt sokkal jobb a fény.

Az erőszakmentes kommunikáció atyja

Dr. Marshall B. Rosenberg, az erőszakmentes kommunikáció atyja többek közt azért fejlesztette ki a módszerét, mert munkája során azt figyelte meg, hogy legtöbbünk olyan helyre csoportosítja a figyelmét, ahol valószínűleg nem kapjuk meg, amit keresünk. Célja, hogy arra ösztönözze az embereket, hogy a “tudatosságuk fénycsóváját” olyan helyre igyekezzenek sugározni, ahol nagyobb valószínűség szerint találnak rá arra, amit keresnek.

pl. hogy görcsösen egy személytől várunk dicséretet, és közben nem vesszük észre azt a millió lehetőséget, ahol kielégülhetne az elismerés iránti vágyunk, csak arra figyelünk, hogy azon az egy helyen nem kapjuk meg a vágyott vállveregetést.

Kép sorrása: Pexels, Liza Summer

Az EMK modellje

Az EMK, vagyis erőszakmentes kommunikáció modelljének négy alkotóeleme a következő:

  1. Megfigyelések (kritika, általánosítás, feltételezés nélkül megfogalmazzuk a megfigyelésünk)
  2. Érzések (az én érzéseim csak rólam szólnak)
  3. Szükségletek (tudatosítsuk magunkban azt, hogy ebben a pillanatban milyen szükségletem érintődött meg)
  4. Kérések (jelenre vonatkozóan fogalmazzuk meg a kérésünket)

A másik tényező, ami miatt kifejlesztette a módszerét Rosenberg, az az, hogy rengeteg ember nem tudja igazán megfogalmazni a vágyait, szükségleteit anélkül, hogy azzal a partnert ne bántaná meg. Ők általában nincsenek vele tisztában, hogy sértő módon kommunikálnak, csak az tűnik fel nekik, hogy a másik fél megsértődik és már rég feledésbe merült a közölni kívánt eredeti téma. A beszélgetőtárs befeszül, mert csak a személyére vonatkozó sértést hallja meg az egészből. Ilyenkor érdemes lehet egyet hátralépni és végiggondolni, vajon a másik félnek milyen szükséglete húzódhat meg az ereseti közlés mögött. Kérdésekkel segíthetünk neki szavakba önteni az érzéseit.

Dr. Almási Kitti is azt figyelte meg a sok éves pszichológusi karrierje alatt, hogy az embert ért bántások, támadások jelentős része annak tudható be, hogy a másik fél nem tudja elmondani, hogy ő rosszul van. Szerinte ezek a támadások nem rólunk szólnak, hanem a másik félről és a mi felelősségünk abban mutatkozik meg, hogy ezekre a sértésekre hogyan reagálunk. 

További ajánlások erőszakmentes kommunikáció témakörben

Ha szeretnél jobban elmerülni az EMK rejtelmeiben, szívből ajánlom Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak c. könyvét, vagy Rambala Éva munkásságát. Itt tudhatsz meg róla többet.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .